Ahogy korábban is írtam, a Hold örök téma.
Természetesen a legjobb állványról fényképezni a hűséges kísérőt visszaszámlálóval, vagy távkioldóval valami olyan helyről, ami messze van a város fényeitől.
De ha erre nincs lehetőség és éppen telihold van, akkor ne legyünk restek megfogni a gépet, átállítani spot fénymérésre, az ISO értéket lehet a legalacsonyabbra állítani (80-100) és a záridőt 1/200-1/300 köré állítani.
A lehető legnagyobb tele állásba engedni az objektívet és rámérni a Holdra.
Annyira erős a fénye, hogy a spot méréssel simán be kell, hogy fogja a gépünk, és a legkisebb ISO érték dacára is, függetlenül attól, hogy körülöttünk koromsötét van, vígan le lehet fényképezni a Holdat akár kézből is.
Természetesen ajánlott erősen az arcunkhoz szorítani a gépet exponáláskor, de még jobb ha finoman neki tudjuk szorítani az egyik oldalát falnak, fának, vagy ami éppen akad, hogy minél kevésbé remegjen a gép a kezünkben.
Állítsuk sorozatra a gépet exponálás előtt, így jobb eséllyel lesz a sorozatban igazi, jól sikerült felvétel.
Tehát a legjobb, ha állványról készítünk felvételt, de ha nekünk ilyen nincs, akkor se rémüljünk meg.
Kézből is lehet.
A fentieket összefoglalva:
SPOT fénymérés
legalacsonyabb ISO érték
sorozat felvétel
1/200-as záridőtől felfelé próbálkozzunk
szorítsuk oda valamihez a gépet, hogy minél kevésbé remegjen
Természetesen minél hosszabb a tele állás a gépünkön, annál jobb lesz a Holdon található kráterek, mélyedések részletessége.
Én ilyen képeket tudtam készíteni kifejezetten e bejegyzés kedvéért az erkélyünkről, teliholdkor a kis Canon SX100 IS-sel, amin NINCS átnézeti kereső, tehát nem tudtam az arcomhoz szorítani, így maradt az erkély falához való támasztás, keresztül fotózva az előttünk levő platán lombján.
Egyébként újfent mondanám, hogy állványról azért sokkal jobb képeket lehet készíteni.
Jó holdas képeket a vállalkozó szelleműeknek:)
köszi:) sokat segítettél.
VálaszTörlés